Sündisznóállásban

Világnézet, politika, emlékek

Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete

2016. június 26. 07:58 - quodlibet

A Magyar Nemzeti Múzeumban Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete címmel az 1956-os forradalom ihlette korabeli és kortárs alkotásokat, történeti installációkat bemutató kiállítás nyílt.

A bemutatott alkotásokat alkotóik sokáig rejtegették, így volt ezzel apám is, András Tibor. Tőle két festmény és négy grafika szerepel a kiállításon. Mi is kaptunk meghívót a megnyitóra, feleségemmel és lányommal mentünk el. Mikor a bejárat közelébe értem, a neves svéd fotóművész, Anders Engman által készített nagyméretű képen egy kilőtt páncélos előtt kis tábori széken ülő fiatal művészt láttam, amint elmélyülten rajzol.(1)

fenykep-elott-allva1.jpg

 

A forradalom alatt az utcán rajzoló művész jelképe is a kiállításnak, de rejtély is, hiszen nem tudták kit ábrázol a fotó. Valahogy úgy, amire a kiállítás címe utal.

Mikor megláttam, földbe gyökerezett a lábam és hangosan fölkiáltottam: hiszen ez apa! Nem tudtunk erről a képről, köszönet érte. Kár, hogy nem élte meg, csak mi, az utódok. Nagyon fölkavaró volt ez számunkra, napokig erről beszéltünk.

Anyám két kisgyerekkel volt otthon a harcok alatt, az egyik ágyúlövés detonációja megrepesztette a folyosói szoba ajtaját. Nem akarta kiengedni apámat, bezárta az ajtót. De ő kiugrott a körfolyosóra az ablakon, úgy szaladt el. Egy haditudósító még akkor sem maradhat otthon a harcok idején, ha fiatal apa. A nyári cipője van rajta, zubbonya jobb felső zsebében mintha ott lenne az összecsukható Leica fényképező gépe - ő is fényképezett - különös módon ujján ott az egyik gyűrűje, kedvenc kis székén ül, amin olykor én is ültem. Szokatlan a kalap a fején. Vajon mit rajzolhat, hol készülhetett a kép?

A kiállítás nagyon szép, több történeti dimenzióban mutatja be a korszakot, és annak képzőművészeti reflexióit. A kiállító tér egyes szekciói felelgetnek, vitatkoznak egymással. Érdemes megnézni. Kerüli a lapos közhelyeket, amit apám ki nem állhatott.
(1) A fényképet Sümegi György művészettörténész találta meg a történeti fényképtárban.

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://quodlibet.blog.hu/api/trackback/id/tr988843810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Xilit 2016.08.08. 15:33:28

Jó nagy meglepetés, ajándék lehetett viszontlátni egy vásznon a még fiatal édesapádat, ahogy váratlanul, egyszer csak ott volt előtted. Impozáns megjelenésű férfi lehetett.
A kép előtt Te állsz, ugye?

quodlibet 2016.08.08. 20:34:55

igen én állok ottan. Apán jól táncolt, ez hozta össze őket anyámmal - gondolták, ha jól tudunk együtt táncolni, akkor minden rendben lesz ;-)) vicc volt, nem így volt. Engmannak írtam, nagyon megörült, ha egészsége engedi lehet hogy átjön M.o.-ra.

Xilit 2016.08.10. 23:24:04

Pedig, ha egymásra tud hangolódni két ember ritmusa, az óriási kötőerővé tud válni. Vagy inkább vonzerőként működik? Szóval, nem is gondolták rosszul. :)
Kívánom, hogy legyen örömteli találkozásod a fotóművésszel.