Sündisznóállásban

Világnézet, politika, emlékek

Már fel sem tűnik, megszoktuk

2017. március 10. 21:09 - quodlibet

Az ember fia csak beleolvas Pomáz város hivatalos, honlapjába, és mire döbben rá: arra, hogy ő nemzetietlen, arra, hogy ő nem része a magyarságnak, mert egyesek jogot formálnak arra, hogy kirekesszék a nekik nem tetszőket a nemzet testéből. Tessék csak ide figyelni:

„8 igen, 2 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadták a 2017-es városi költségvetést a 2017. március 8-i képviselő-testületi ülésen. A nemzeti oldal pártjai, a Fidesz és a Jobbik képviselői idén is igennel szavaztak. Az ülésen Vicsi László polgármester a nemzetközi nőnap alkalmából a jelenlévő hölgyeket virággal ajándékozta meg.”

http://www.pomaz.hu/hirek/2145/pomaz_varos_kepviselo_testulete_elfogadta_a_2017_es_koltsegvetest

A pomázi polgármester eszmei irányítását követő honlap nemzetietlennek nevezi az ellenzéki képviselőket. Az ellenzékiek nem részei a nemzetnek, bezzeg ők igen. Vajon miért? Talán származási alapon, vagy tetteik alapján? Vajon mit és kit szolgálnak az ellenzéki képviselők? Nézzük a származást, nézzük a tetteket! Megmondom mi van: nemzetietlennek nevezi őket, mert akadályozzák a köz javainak ellopását, legjobb esetben is pazarló felhasználást. Ehhez tapsol az antiszemita jobboldali képviselők nagyobbik része – tisztelet a kivételnek – és nemzetietlennek nevezi az ellenzéki képviselőket. Nagy szerencséje van, hogy az én szelíd feleségem ült ott vele szemben. Mert én bizony ráborítottam volna az asztalt, engem ne merészeljen nemzetietlennek nevezni! Jut eszembe. Volt már itt olyan világ, amikor némelyek egyeseket kirekesztettek a haza, a nemzet köréből. Itt vannak az utódaik közöttünk, a gúnyosan mosolygók, a Sorosozók, a liberálisozók, a „tudjuk kik”-ozók. Egy példa: "Korunk pestise a liberalizmus , az egyre agresszívabbá váló liberálisok.
Ezek  az egész kultúránkat, a nemzetàllami létünket fenyegetik. Az màs kérdés, hogy a két izmusnak egy a fészke......" (Sarkadi Attila, a pomázi Jobbik vezetője Fb oldaláról. Ez még egy visszafogott megjegyzés, a hívei többet szeretnének...) Én emlékszem a múltbéli cselekedeteikre. Lenne rá igény most is. Mi is történt az egykori nagyon nemzeti oldal lelkes asszisztálásával:

„Pomázon a 19. század elején telepedtek meg a zsidók, zömük Morvaországból érkezett. 1819-ben házat béreltek imaháznak a mai Hősök tere és a Lupa Vidor utca kereszteződésénél. 1880-ra lélekszámuk már elérte a 176-ot, 1895-ben felépült zsinagógájuk. A település életében fontos szerepet játszottak, zsidó alapítású volt a szeszfőzde, az ecetüzem és a sportszergyár is.

1941-ben Pomáz 142 (2,3 százalék) izraelita és 10 (0,2 százalék) keresztény lakosa minősült zsidónak. Az ortodox irányzatú hitközség létszáma 1944 áprilisában 146 volt, élén Groszmann Dezső kereskedő állt, az anyakönyvvezető rabbi feladatát Grósz Nándor látta el. A Szentendrei járáshoz tartozó Pomáz lakóit először a békásmegyeri (csillaghegyi) gettóba, majd június végén, július elején a budakalászi gyűjtőtáborba szállították, ahonnan július 6-a és 8-a között szállították őket Auschwitz-Birkenauba.

A vészkorszakból 23 pomázi zsidó tért vissza. Az 1945 után újjászerveződő hitközség a kultúrházban bérelt szobát az istentiszteletek megtartására. A zsinagógát 1961-ben rombolták le, helyén ma lakóház áll.    in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István”

http://pest.zsidomult.hu/index.php/jarasok-telepuelesek/pilis/szentendrei-jaras/pomaz

Nekik nincsen emléktáblájuk, a halálukon inkább örvendeznek egyesek – tudom kik.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://quodlibet.blog.hu/api/trackback/id/tr7112328677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.