„Kecskeméti Vég Mihály (? - 1562), XVI. századi énekszerző. Egy éneke maradt fenn a protestáns énekeskönyvekben, az 1592-i Gönczi-féle ének gyűjteményektől korunkig. Az 55. zsoltár nyomán készült ének a korabeli zsoltár átdolgozásokkal szemben hű parafrázis, tehetséggel, méltó módon van átdolgozva. A szerző nevét a versfejek mutatják: Michael Veg Keckemeti. Liládi a szerzőt „Végkecskeméti”-nek írja, de a „Vég” szó inkább az énekszerző neve, mint a városnév jelzője. Mihály életéről alig tudunk valamit. Nem maradt fenn róla ábrázolás, nem ismerjük az arcát, nem tudjuk magas volt-e vagy inkább alacsony termetű, testes vagy inkább sovány. Egy adat szerint Vég Mihály az éneket 1535-ben szerezte. Egy másik adat szerint annyit tudunk, hogy 1521-ben, egy „Michael de Kectemety” nevű magyar ifjú tanult a krakkói egyetemen, s egy harmadik adat szerint 1564-ben egy „Végh Mihály” nevű ember volt Kecskemét város főbírája, aki a kőtemplom vitás ügyében

 Kass János rajza

egyességet szerzett a kecskeméti katolikusok és protestánsok közt. Hihető, hogy e három adat ugyanazon egy emberre vonatkozik, és Mihály a reformációnak egyik első terjesztője volt szülővárosában. (V. ö. Régi M. Költők Tára, V.)” [Forrás: Pallas Nagylexikon nyomán]

Alig tudunk Kecskeméti Vég Mihályról valamit, de amit tudunk, az méltó arra, hogy emlékezzünk, ne feledjük. Egy verse maradt fenn, de az akkorát szól, hogy Kodály Zoltánt is megihlette.

„Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricus (magyarul: Magyar zsoltár) című művét Budapest Székesfőváros Tanácsa felkérésére komponálta Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára. (1923. november 19.) A mű szövegét Kecskeméti Vég Mihály Könyörgés hamis atyafiak ellen -- vigasztalódás Istenben, című zsoltárfordítása képezi, mely a zsoltárok könyvében szereplő 55. zsoltár (a héber számozásban az 54.) szabad fordítása. A mű egyszerre reflektál a Dávid korabeli eseményekre, a Kecskeméti Vég Mihály idejében zajló török ellenes háborúkra, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.”[Forrás: Kislexikon nyomán]

Kodály zenéjének a szövege miközben gyönyörű, egyszerre elkeseredett, tragikus, csak halvány remény dereng fel benne. Ne feledjük a nagy háború után, Magyarország feldarabolása után írta. Most boldogabb korban élünk, mind 1923-hoz, mind a XVI. századhoz képest. Hallgassuk meg a verset Mádi Szabó Gábor szép, értő előadásában. Régi magyar nyelven van, de érthető. Vajon van-e ma is aktualitása, üzen-e nekünk Mihály a távoli múltból? Gondolkodjunk, mi keserítette el a költőt?

Kecskeméti Vég Mihály: Könyörgés hamis atyafiak ellen, vigasztalódás Istenben