Több mint harmincöt éve szolgál engem ez a hűséges szerszám. Nézd meg jól, alig látsz rajta sérülést, nem görbült el, nem csorbult ki a hegye, pedig minden lehetetlen beragadt rozsdás csavart ezzel tekertem ki, főleg ha már semmi nem segített.

Ez nem az a  fajta,  egyszer használatos vacakság amit a barkácsboltokban vehetsz, büszkén hirdeti rajta a felírat az anyagát: CHROME VANADIUM. Ez nem kopik, túl fog élni engem. Még a műanyag nyele sem átlagos, nem tört el, pedig de sokszor nyomtam teljes erőmből! Mostanában el-el tünedezik, a helyére valamilyen ocsmányság kerül. Mindig valamelyik fiamtól veszem vissza. „Ne vedd el kisfiam, nekem ez emlék.” Magyarországon ebből a csavarhúzóból 25 db van,  mindenki más is féltve őrzi.

Az úgy volt, hogy a szerviz központban ahol dolgoztam, föl voltak osztva a készülék típusok , de volt egyfajta felosztás a gyártók szerint is. Az Aiwa kütyük az enyémek voltak. Ez a cég a 70-es évektől 2000-ig gyártott népszerű audió termékeket, többek között volt egy oda-vissza játszó kazettás magnójuk is,az AD-R450. Jó kis magnó volt, nem volt rá sok panasz, bár hamar kiderült, hogy van egy típus hibája. Időnként a magnófej vezérlő elektronikája megbolondult, és magától átkapcsolt – nem tudtunk rájönni miért. Sokkal több időt kellett volna rászánnom, de nem volt rá időm, viszont támadt egy mentő ötletem. Megkerestem egy műszaki főiskolát, ahol beleegyeztek, hogy a hibajelenséget kiírjam diploma témaként, ahol én lettem a témavezető. És lőn. Egy tehetséges, szimpatikus végzős mérnökhallgató megkeresett, hogy érdekelné a probléma, mondjak róla többet. Elkezdtünk közösen gondolkozni,  végül a fiatal kolléga találta meg hiba okát. Ráadásul egy egyszerű, de mégis hatékony javítási módot is talált. Ezt aztán rögvest körlevél formájában megküldtük a szervizeknek. A dologról az akkor még jól menő japán cégnél is tudomást szereztek. Kaptam tőlük egy nagyon udvarias köszönő levelet, és hogy a továbbiakban számítanak rám. A külügytől is jött valaki beszélgeti. Sok évvel később fölmerült, hogy esetleg márka szervizet vezetnék a részükre, de közben ez a piac lejtmenetbe került, és a dolog kútba esett.

Pár hónappal később viszont bejött egy magnós rádiójuk, amiben volt egy  csavar, amit a szerelőink csak gányolással tudtak kicsavarozni. Írtam  az Aiwanak egy levelet, hogy megfelelő csavarhúzó kellene, mert nekünk nincs, és nem is kapható. (Akkoriban még hiánygazdaság volt;-) Hamarosan kaptam két dobozban gyönyörűen becsomagolva 25 db piros csavarhúzót, hogy osszam szét a szervizek között.

Így is tettem, Nyíregyházától Sopronig minden szervizbe jutott, az átvételről természetesen papírt írattam alá. A csavarhúzók elfogytak, viszont híre ment, hogy a Knézich utcában ingyen csavarhúzókat osztogatnak. Nosza jöttek is hozzánk annyian, hogy pár nap múlva már nagyon idegesek lettünk. Üzentünk mindenhova, hogy csavarhúzó már nincs, ne gyertek, de hasztalan. Végül az ajtóra nagy betűkkel kiírtuk:

Az AIWA csavarhúzó elfogyott, ne zavarj, dolgozunk!!!  

Két napig nem jött senki, míg a harmadik napon nyílik az ajtó: tudjuk, hogy Aiwa csavarhúzó nincs, de Akai vagy Sony nem volna?