(magyarítás a https://www.wondersofphysics.com/2021/07/8-times-when-nikola-tesla-was-wrong.html? nyomán)
Nikola Tesla egy zseniális szerb-amerikai mérnök volt, aki jelentős szerepet játszott a váltakozó áram tökéletesítésében és népszerűsítésében. (Nem ő találta fel.) Emellett látnok volt, aki előre megjósolt olyan találmányokat, mint a mobiltelefon, a megújuló energia, vagy a mesterséges Napok. Meglepő azonban, hogy 
Tesla néha tudomány – és matematika ellenes álláspontot is képviselt. A világról alkotott nézetei közül több különösen áltudományos volt. Ezért ebben a bejegyzésben nézzünk meg 8 olyan esetet, amikor még a zseniális Nikola Tesla tévedett.
Az elektronokról
Tesla nem értett egyet azzal az elmélettel, hogy az atomok kisebb szubatomi részecskékből állnak. Úgy gondolta, hogy nem létezik olyan, hogy egy elektron elektromos töltést hordoz, és hogy ennek bármi köze van az elektromossághoz. Az elektront azonban nemcsak felfedezték, hanem J. J. Thomson fizikus a huszadik század elején meg is mérte tulajdonságait és hatásait. Elektron nélkül nem létezhetnének olyan technológiák, mint a televízió, katódsugárcső, elektroncső vagy elektron sokszorozó.
A relativitáselméletről
Nikola Tesla szerint Einstein 1915-ös általános relativitáselmélete téves volt. Ezt írta 1932-ben: "Azt állítom, hogy a tér nem lehet görbült, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem lehetnek tulajdonságai. Ugyanígy azt is mondhatnánk, hogy Istennek vannak tulajdonságai. Nincsenek."
1935-ben Tesla a The New York Timesnak azt mondta: "Einstein relativitáselméleti munkája csodálatos matematikai köntösben pompázik, amely lenyűgözi, elkápráztatja és vakká teszi az embereket a mögöttes hibák iránt. Az elmélet olyan, mint egy bíborba öltözött koldus, akit a tudatlan emberek királynak néznek".
2004-ben elindították a gravitációs szonda-b műholdat, hogy megmérje a Föld görbületét. Adatait a Stanford Egyetem elemezte, és 2011-ben nagy pontossággal megerősítette Einstein elméletét. Ráadásul a relativitáselmélet nélkül a GPS sem tudna navigációs funkciókat ellátni, és a Google térképek sem működhetnének hajszálpontosan.
A matematikáról
Nikola Tesla 1934-ben ezt mondta: "A mai tudósok a kísérleteket a matematikával helyettesítették, és az egyik egyenlettől a másik egyenletig vándorolnak, és végül olyan elméleti konstrukciót építenek, amelynek semmi köze a valósághoz". Ez igaz lehet – manapság különösen az – de a matematika és a kísérletek egyaránt alapvető fontosságúak a tudományos fejlődés szempontjából. Egyik sem létezhet a másik nélkül, különösen a fizika területén. Ugyanebben az időben, amikor Tesla ezeket írta, Európában Dirac próbált olyan egyenletet találni, amely egyesíti a kvantummechanikát és a speciális relativitáselméletet. Ennek során előre megjósolta az antianyag létezését, amelyet 1932-ben fedeztek fel. De már a 16. században Galileo Galilei is nagyra becsülte a matematikát, amikor azt írta: A filozófia matematikai nyelven íródott; nélküle hiába bolyong az ember egy sötét labirintusban.
Az atomenergiáról
Tesla 1931-ben a The New York Timesnak így nyilatkozott: "Az atomenergia eszméje illúzió. Huszonöt éve prédikálok ellene, de még mindig vannak, akik megvalósíthatónak tartják".
Mert, mint már említettük, nem hitt a szubatomi részecskék elméletében. Tesla úgy gondolta, hogy az atomok megváltoztathatatlanok – ami azt jelenteti, hogy nem lehetett őket felosztani vagy bármilyen módon megváltoztatni. Két évvel Tesla halála után, 1943-ban az emberiség nemcsak hogy felhasította az atomot, hanem felhasználta azt a második világháború befejezésére is. Bár ez elindította a nukleáris fegyverkezési versenyt és a leszerelésre való felhívást – ami már egy másik történet. Ma az atomenergia a nukleáris energia forrása – ahogy azt Lise Meitner fizikus megjósolta –, amelyet viszont hő- és villamosenergia-termelésre használnak. Sőt, a tudósok egy ITER nevű nagyszabású fúziós projekten is dolgoznak a jövőbeli villamosenergia-termelés érdekében.
Az elektromágneses hullámokról
Henrich Hertz német fizikus igazolta a Maxwell-egyenletek pontosságát, amikor laboratóriumban sikeresen hozott létre elektromágneses hullámokat. Mivel Tesla nem rendelkezett kellő matematikai tájékozottsággal a felsőbb matematikában, teljesen a kísérletekre hagyatkozott, és saját kísérletei miatt tévesen azt hitte, hogy Hertz és Maxwell tévedett. Egy 1891-es előadásában Tesla nyíltan kifejezte a Hertzzel való nézeteltéréseit – ami önmagában nem baj, a tudományos haladás érdekében hasznos lehet a kétely. A következő években azonban számos úttörő bizonyíték gyűlt össze a maxwelli elektromágnesesség igazolására. 1898-ban Tesla maga is kifejlesztett egy rádiós távirányítású hajót, de 1919-ig mégsem hitt az elektromágneses hullámok létezésében és a Maxwell és Hertz által kidolgozott elméletekben.
A vezeték nélküli elektromosságról
Tesla nagy látnok volt, de elképzelései nem mindig voltak gyakorlatiasak, alkalmazhatóak. A váltakozó áramú technológiák tökéletesítése után Tesla újabb forradalmi változást akart elérni – a vezetékek fölöslegessé, használhatatlanná tételét! Tesla először úgy döntött, hogy az elektromosságot levegőn keresztül továbbítja, de később elvetette az ötletet. 1902-ben Tesla elkészítette a Wardenclyffe-tornyot, hogy az elektromosságot a földön keresztül továbbítsa. A mérnök kollégái azonban rámutattak, hogy a földbe juttatott áram minden irányba terjedne, és hamarosan túlságosan szétszóródna ahhoz, hogy nagy távolságokra használható legyen. A mérnöki és pénzügyi problémák mellett Tesla nem vette figyelembe a vezeték nélküli elektromos áramnak a közeli vadon élő állatokra leselkedő veszélyeit sem. Így a Wardenclyffe-torony projektet el kellett vetni. Ugyanebben az időben Guglielmo Marconi olasz mérnök – aki Teslával ellentétben az elektromágneses hullámokban hitt és elektromágneses hullámokkal dolgozott – nem az elektromosság, hanem az információ vezeték nélküli továbbításában ért el sikereket.
A tudományról
Bár Nikola Tesla zseniális mérnök és feltaláló volt, néha mégis olyan áltudományos elképzelésekbe bonyolódott, amelyeknek nem volt valóságalapjuk, és nem rendelkeztek kísérleti adatokkal. Tesla például egyszer azt mondta: Egy távoli csillag egyetlen fénysugara, amely egy zsarnok szemébe esett a régmúlt időkben, megváltoztathatta az élete menetét, megváltoztathatta a nemzetek sorsát. Ez a gondolat, bár költőileg szép, nincs tudományos alapja. A távoli csillagoknak és bolygóknak, valamint mozgásuknak nincs mérhető hatása az emberekre. Ami a nemzetek sorsát megváltoztatja, az a politika, és a király tanácsadójának sokkal nagyobb hatása lett volna, mint egy távoli csillag fényének.
A radioaktivitásról
1903-ban Marie Curie, Pierre Curie és Henri Becquerel fizikai Nobel-díjat kapott a radioaktivitás bizonyítékának felfedezéséért. Tesla azonban nem volt meggyőződve – mivel nem hitt abban, hogy az atom osztható – hogy az atomnak vannak belső erői és szubatomi részecskéi. Szerinte a radioaktivitás jelensége nem a radioaktív anyagon belüli erőknek, hanem a Nap által kibocsátott sugaraknak köszönhető. A The New York Timesnak 1931-ben így nyilatkozott: „Ha a rádiumot hatékonyan le lehetne árnyékolni ezzel a sugárzással szemben, akkor megszűnne radioaktívnak lenni.”
Összefoglalva
Nikola Tesla zseniális feltaláló és felfedező volt, akinek munkássága elindította az elektromosság forradalmát, amely átalakította a mindennapi életet. Einstein írta Teslának: „Mint a nagyfrekvenciás áramok kiemelkedő úttörője... gratulálok Önnek életművének nagy sikereihez.” Nikola Tesla ugyanakkor ember is volt – a féltékenység, a tagadás és a frusztráció nagy szerepet játszott szakmai életében. A fejlett matematikával kapcsolatos frusztrációja arra a téves következtetésre juttatta, hogy a Maxwell-egyenletek és a relativitáselmélet tévesek. A modern tudományok tagadása miatt túlságosan lemaradt kortársaitól – Marconitól, Brauntól, Bosétól – abban, hogy hozzájáruljon a vezeték nélküli kommunikációhoz.
Tesla elérte azt, amiről mások csak álmodhattak. De a lényeg nem az, hogy piedesztálra emeljük Teslát, vagy összeesküvés-elméleteket építsünk rá hivatkozva, ahogyan azt sok misztikus–konteó hívő teszi. Ez nem öregbíti Tesla hírnevét, és főleg nem szolgája a fizikai ismeretek népszerűsítését.
Érdemes ezeket is megnézni:
Kathy Loves Physics & History:
Két másik:
https://gobertpartners.com/did-tesla-believe-in-eugenics
https://www.kobo.com/ww/en/audiobook/my-inventions-23
