B.Zs. újságíró a 2022. január 30-i Sajtóklubban ezt mondta: „Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja.” B. A. kontrázott: „Amerika ezerrel nyomul, hogy kiprovokáljon egy fegyveres konfliktust ... de nem akar ez összejönni, mert az oroszok nem ugranak rá”. Pár nap múlva, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Mindenki azt hitte, hogy az ukrán állam megbénul, az egykori komikusból lett államelnök gyáván elszalad, az ukrán katonai ellenállás pedig egy hét alatt összeomlik, az orosz gőzhenger elsöpri a kisebb létszámú, tétovázó védőket. Nem így történt, nagyon nem. Az ukrán katonák feleségüket, gyerekeiket, szüleiket védik a rájuk törő kegyetlen, gyilkos hordától, rabló bandától. Orosz katonák nevetgélve mesélik, hogyan erőszakoltak meg nőket és hogyan lőtték agyon a feleségét védő édesapát a gyerekek szeme láttára. Az orosz hadsereg a civil infrastruktúrát pusztítja, házakat, iskolákat bombáz, sétáló embereket öl halomra. Putyin el akarja pusztítani az ukrán államot, meg akarja hódítani Ukrajna földjét. Országom kormánya ebben a szörnyűséges helyzetben azt mondja, hogy ne védekezzenek az ukrán férfiak, tegyék le a fegyvert. Erre mondja álságos módon Orbán Viktor kormánya azt, hogy ő békét akar, ő nem küld fegyvert. Nem küld fegyvert a hazáját védő katonának, de annál inkább pártolja a katonai célokat is szolgáló anyagi eszközök eladását az agresszornak, a hódítónak. Ellene van a szankcióknak, csak nyugodtan üzleteljünk az imperialista Oroszországgal. Orbán Viktor úgy mond, ,,békét” akar. Igen békét akar, a temetők békéjét.
A lengyelek, szlovákok, románok mind különbek nálunk, nem félnek támogatni a hazáját védő ukrán katonát. Mind különbek nálunk, mi pedig szégyellhetjük magunkat. Ide jutottunk.
„Valamikor magyar önkéntesek siettek a gyengébb fél segítségére, amikor a nagy Oroszország megtámadta a szomszédját. Az 1939-40-es finn-szovjet téli háborúra érzékenyen reagált a magyar közvélemény, és az (akkori) külügy is úgy gondolta, itt az apropó a nyugati elköteleződés kifejezésére.” Most viszont tele van a gatya, a magyarok félnek, egy céljuk van csak: hagyjanak békén minket. Nem érdekel bennünket kinek van igaza, csak mi maradjunk ki az egészből. Erre játszik rá a kormányzat. Ezzel nyerték meg a választást. Ilyen most a többség. De van ennél is rosszabb. Vezető kormánypárti megmondó-emberek nyíltan bevallják, hogy az agresszor, az orosz imperializmus oldalán állnak. Az állami hírközlő források ontják magukból a hazug orosz propagandát. Nem írom le az un. ,,szakértők” nevét, akiket nyilván jól megfizetnek az oroszok. A rádió és a televízió a nap 24 órájában sugározza a megtévesztő információkat, és az elbutított nép hisz nekik. Sokan nem látják a különbséget a gyilkos és áldozat között, egyenlőséget tesznek a támadó és a védekező fél közé.
Egyszer majd még Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie mindazért a szörnyűségért, amit elkövetett. Vajon mi lesz a mi büntetésünk?
Slava Ukraini!
Orosz/szovjet részvétel a világ fegyveres konfliktusaiban |
||||
Év |
A konfliktus helye/jellege |
A beavatkozás oka/célja |
Ellenfél |
Eredmény orosz/szovjet szempontból |
1924 |
Grúziai felkelés |
a függetlenség meghiúsítása |
grúz felkelők és gerillák |
a szovjet uralom konszolidálása |
1924 |
Tatarbunari felkelés |
a moldovai köztársaság létrehozása |
Románia |
a felkelés leverése |
1925-26 |
Urta Tagai-i konfliktus |
az Urta Tagai-sziget elfoglalása |
Afganisztán |
Afganisztán megtartja a szigetet |
1929 |
Kínai-szovjet konfliktus |
a kelet-kínai vasút megtartása |
Kínai köztársaság |
a vasút orosz tulajdonban maradt |
1932 |
1932-es csecsen felkelés |
a felkelés leverése |
csecsen felkelők |
a felkelés leverése |
1932-41 |
Szovjet–japán határvita |
a japán terjeszkedés megállítása |
Japán |
szovjet–japán semlegességi paktum |
1936–1939 |
Spanyol polgárháború |
köztársasági győzelem |
spanyol nacionalisták |
nacionalista győzelem, Franco hatalma |
1937 |
Hszincsiangi felkelés |
a szovjet befolyás megőrzése |
Kínai Köztársaság |
maradt a szovjet szövetséges rezsim |
1939 |
Lengyelországi hadjárat |
Lengyelország feldarabolása |
Lengyelország |
Lengyelország feldarabolása |
1939–1940 |
Téli háború |
Finnország annektálása |
Finnország |
csak az ország tizedét sikerült annektálni |
1940 |
A balti államok megszállása |
a balti államok megszállása |
balti államok |
sikeres megszállás |
1940 |
Besszarábia |
Észak-Bukovina területi megszállás |
Románia |
sikeres megszállás |
1941–1945 |
Második világháború |
a német offenzíva visszaverése |
Németország |
a Szovjetunió szuperhatalommá válása |
1944–1955 |
Lengyel ellenállás |
az ellenállás leverése |
lengyel antikommunisták |
sikeres |
1945 |
Balti államok, Ukrajna |
a partizánok leverése |
balti államok, Ukrajna |
sikeres |
1945 |
Szovjet–japán háború |
a Mandzsukuo feletti japán uralom megszüntetése |
Japán |
a Szovjetunió elfoglalja a Szahalin sziget déli részét és a Kuril-szigeteket |
1946–1953 |
Indokínai háború |
független Vietnám |
Franciaország |
Franciaország elhagyja Vietnámot |
1950–1953 |
Koreai háború |
kommunista Korea |
Dél-Korea (Egyesült Államok) |
demilitarizált zóna létrehozása |
1953 |
Berlini felkelés |
a felkelés leverése |
a berlini felkelők |
sikeres |
1955–1975 |
Vietnámi háború |
kommunista Vietnám |
Dél-Vietnám |
létrejön a kommunista Vietnám |
1956 |
1956-os forradalom |
a forradalom leverése |
magyar forradalmárok |
Moszkva-barát kormány alakul |
1961–1990 |
Eritreai háború |
Eritrea annektálása Etiópiába |
eritreai szabadságharcosok |
kivonulás Etiópiából |
1967 |
Arab–izraeli konfliktus |
Izrael kiszorítása a Sínai-félszigetről |
Izrael |
Izrael megtartja a Sínai-félszigetet |
1968 |
Csehszlovákia inváziója |
a liberalizáló reformok eltörlése |
Csehszlovákia |
sikeres |
1969 |
Kínai–szovjet határviták |
a határ védelme |
Kína |
a határviták megoldása |
1975–1989 |
Angolai polgárháború |
kommunista Angola |
UNITA mozgalom |
az idegenek kivonulása Angolából |
1977–1978 |
Ogadeni háború |
szomáliai támadás visszaverése |
Szomália |
a szovjetbarát Etiópia győzelme |
1979–1989 |
Szovjet–afgán háború |
Afganisztán megszállása |
mudzsahedek |
szovjet kivonulás Afganisztánból |
1990–1992 |
Transznisztriai háború |
Transznisztria függetlensége |
Moldova |
Transznisztria függetlensége* |
1991–1993 |
Grúz polgárháború |
a zviadisták leverése |
zviadisták |
sikeres |
1992 |
Ingusföldi konfliktus |
az ingusok elnyomása |
ingus milícia |
etnikai tisztogatás az ingusok körében |
1992–1993 |
Abház háború |
Abházia kiszakítása Grúziából |
Grúzia |
abház függetlenség* |
1992–1997 |
Tádzsikisztáni polgárháború |
oroszbarát tádzsik kormány |
Egyesült Tádzsik Ellenzék |
tűzszünet, ENSZ-megfigyelőkkel |
1994–1996 |
Első csecsen háború |
a felkelés leverése |
csecsen felkelők |
csecsen függetlenség* |
1999 |
Dagesztáni háború |
iszlamista támadás visszaverése |
Iszlamista Nemzetközi Brigád |
sikeres |
1999–2000 |
Második csecsen háború |
Csecsenföld visszaszerzése |
csecsen felkelők |
Csecsenföld visszaszerzése |
2008 |
Orosz–grúz háború |
abház és déloszét függetlenség |
Grúzia |
független* Abházia és Dél-Oszétia |
2009–2015 |
Észak-kaukázusi felkelés |
a Kaukázusi Emírség leverése |
Kaukázusi Emírség |
sikeres |
2014 |
A Krím inváziója |
a Krím annektálása |
Ukrajna |
sikeres |
2022 |
Ukrajnai háború |
Kelet-Ukrajna elszakítása (?) |
Ukrajna ? |
|
A HVG 2022.03.17. / 11 szám 23. oldal |
* Nemzetközileg nem elismert
|