Kruspér István (Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.) magyar metrológus, geodéta, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja

 „Kruspér István, aki 1818. január 25-én Miskolcon látta meg a napvilágot. Középiskolai éveit követően Késmárkon jogi tanulmányokat folytatott, majd a bécsi Politechnisches Institutban szerzett mérnöki végzettséget. 1847-ig Stampfer professzor mellett asszisztensként dolgozott, ezt követően pedig Bécsben optikai és finommechanikai műhelyt nyitott.

1850-ben kezdődött meg oktatói pályafutása, előbb a József Ipartanodában (a jelenlegi Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében) elemi mennyiségtan és mértan tanárként, később pedig 1867-től 1894-ig a Műegyetem geodéziai tanszékének vezetőjeként. A mérőgyakorlatokat Visegrádon tartotta, és az első magyar nyelvű geodéziai kézikönyvet is ő írta, amely hosszú ideig szolgált az egyetemi oktatás alapjául.

Kruspér munkássága a geodézia területén különösen kiemelkedő volt, de más területeken is jelentős tevékenységet fejtett ki. Jelentős szerepet vállalt Pest város felmérésében az 1860-as években, számos mérőműszert fejlesztett és tökéletesített. Különösen fontosnak számít a heliométeres távolságmérővel felszerelt szintezőműszere, amely az 1878-as párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Kruspér István a nemzetközi méteregyezmény megkötésében is fontos szerepet játszott, ezzel is hozzájárulva a modern mérésügy fejlődéséhez. Az ő nevéhez fűződik a magyar mérésügy és geodézia számos fontos fejleménye, amelyek alapjaiban formálták át ezt a tudományágat Magyarországon.

Kruspér István munkásságának másik jelentős pillére a metrológia és a méterrendszer magyarországi bevezetésében betöltött szerepe. Mint a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alapító tagja, Kruspér kiemelt szerepet vállalt a méterrendszer alkalmazásának sürgetésében. Geodétaként tudatában volt annak, hogy a mérési egységek pontos definiálása és nemzetközi szintű standardizálása elengedhetetlen a műszaki fejlődéshez.

1874-ben, a nemzetközi méteregyezmény megkötését megelőzően, Magyarországon törvény született a méterrendszer bevezetéséről, ami nagyban Kruspér munkásságának köszönhető. A nemzetközi tárgyalásokon ő képviselte a magyar kormányt, és aktívan részt vett az etalonok vizsgálatában, több nyelven publikált tanulmányokat a témában.

1878-ban Kruspér előterjesztésére jött létre a Mértékhitelesítő Bizottság, melynek vezetőjeként 1894-ig tevékenykedett. Ezenkívül tagja volt a párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak, és elnöki tisztet töltött be az alapetalonok kidolgozásáért felelős albizottságban. Kruspér István által szerkesztett műszerek, mint a tömegkomparátor, nemzetközi elismerést szereztek, többek között világkiállítási díjat is nyertek.

Kruspér tudományos és műszaki érdemei számos hazai és nemzetközi elismerést hoztak számára. Királyi tanácsosként, számos rend és érem tulajdonosaként, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Társulat tagjaként kiemelkedő pozíciót töltött be. A Budapesti Műegyetem geodéta professzoraként a méterrendszer kidolgozásában és bevezetésében szerzett érdemeit nemzetközileg is elismerték, többek között a francia Becsületrend tiszti fokozatával és több külföldi kitüntetéssel jutalmazták munkásságát.

Kruspér István életműve és tudományos hozzájárulása a mérésügy és geodézia területén ma is meghatározó jelentőségű, és az ő nevéhez fűződik a modern méterrendszer magyarországi bevezetése és nemzetközi szabványosításban való részvétele.” [forrás: Internet, Kolárik József]

Második kép: Kruspér István és Eötvös Loránd első terepi mérése a Sághegyen