Házunkban lakott egy maszek kalapos, Virág kalaposnak hívták. Neki még autója is volt, ha jól emlékszem, egy Skoda. A harmadikon laktak. A harcok idején együtt voltunk velük a pincében. Virág bácsinak a József krt. 21. ház kapujától balra volt a boltja, ott volt a kirakata is. 1956-ban a forradalom idején a légnyomás kitörte a kirakatüveget, de láss csodát, nem tűnt el a kiállított kalapokból semmi. Aztán bejöttek az oroszok. Délelőtt volt, apám lement volna kenyérért, de a kapuban visszahőkölt, oroszok álltak a közelben a járdán, az egyik kezében filmfelvevő kamera volt. Apám, ahogy a kapuban állt, annyit látott, hogy kalapok repülnek ki a takarásból, a kapu mellől. Az oroszok odaengedtek, odatereltek pár embert, hogy szedjék össze a leesett kalapokat, amit ők dobáltak ki. Közben az egészet filmezték, lefilmezték, ahogy az „ellenforradalmárok” fosztogatnak.  Később, amint ennek vége lett, és apám kilépett az utcára, látta, hogy a kirakat üres. Tőle hallottam ezt a történetet.

András Tibor: Népnevelés a kőrúton