Tegnap (2023.04.13.) egy kiállítás megnyitón voltam Miskolcon, a Miskolci galériában, a „Haditudósítók 1942-43” kiállítás megnyitóján. „A kiállítás alapját Sümegi György művészettörténész 2022-ben megjelent – Tehát ez a háború? Hét haditudósító képzőművész a Donnál (1942. június 9. – szeptember 11.) című – könyve adja. A hét haditudósító: Ballagó Imre, Benyovszky István, Markos Lajos, Megyeri Barna, Pándy Lajos, Polóny Elemér, Szalay Lajos. A miskolci tárlat a haditudósítok mellet két képzőművész (András Tibor, Papp László) hadifogságban, és erről a témáról készült alkotásait is bemutatja. Szép, jól végig gondolt kiállítás, apámról is szépem megemlékezik, érdemes megnézni. Apám miatt voltam ott.

Jók voltak a megnyitó beszédek, annak ellenére, hogy át voltak itatva mostanában terjesztett hazugság panelokkal. Igazságosabb volna ezeket tévedéseknek, leegyszerűsítéseknek nevezni, mivel akik terjesztik, azok maguk elhiszik, amit mondanak. 

Kezdjük a legnehezebbel, a történeti múlt, a második világháború minket érintő vonatkozásaival. Sok százan, ezren írtak erről, nálam jóval felkészültebb történészek is, de a fogalmi tisztaság az én filozófusi szakmám, ezért hozom fel újra. Rövid leszek.

1. Történeti hazugságok. Lengyelország lerohanásáig jogos lehet a hitleri és sztálini diktatúra hasonlóságait hangsúlyozni, nem megfeledkezve a kezdeti lényegi különbségekről, a célok, háttér eszmék, értékek alapvető különbségeiről. Viszont az akkori orosz birodalom, az un. Szovjetunó megtámadásával lényesen megváltozott a helyzet. Attól kezdve a náci Németország és szövetségesei agresszorok, köztük mi is, és az orosz birodalom katonái a hazájukat védték. Nagy hazugság ebben a küzdelemben egyenlőséget tenni a két oldal közé. A magyar katonának semmi keresnivalója nem volt a Donnál, apám egy megszálló hadsereg haditudósítója volt Ukrajnában. Ezzel szemben viszont Sebő Ödönék már tényleg a hazát, a magyarságot védték, mert ilyen bonyolult a történelem, nem lehet azzal elintézni, hogy minden háború rossz, a katonák mind áldozatok és értelmetlenül haltak meg. A hazáját védő katona nem értelmetlenül hal meg. És éppen ezért a háborús felek háborús propagandáját sem lehet egyszerűen összemosni, egyformán elítélni. Tessék mondani, Petőfi Sándor egy háborús propagandista volt, rosszak a csatára buzdító versei?
2. A történeti párhuzamok hazugságai. Bár olykor a világháborúhoz mérhető, súlyos harcok dúlnak most Ukrajnában, nagy hazugság a harcoló felek közé egyenlőségjelet tenni, mint a megnyitó beszédben a szónok tette. Megismétlem amit korábban írtam a világháború értékeléséről: „ Nagy hazugság ebben a küzdelemben egyenlőséget tenni a két oldal közé.”
3. Nincs olyan hogy „Nyugati propaganda”. A megnyitó beszéd egyenlőség jelet tett a nyugati és az orosz (háborús) propaganda közé. Ilyen egyenlőség csak az agymosott Fidesz hívők fejében van. Nyugaton szabad újságírás van, számtalan különböző világnézetű, színvonalú, háttér ismeretekkel bíró sajtótermékkel. Nincsen olyan központilag irányított véleményformálás, mint a mai Oroszországban vagy a mai Magyarországon, nem zárják börtönbe, nem ölik meg aki bírálja a kormányzatot, szemben Oroszországgal. Igen van PC, meg vannak nekem sem szimpatikus egyéb szélsőséges őrületek, de ezek nem tekinthetőek olyan mértékű torzításnak, mint ami az orosz vagy magyar rendszerek jellemzője. Az állami média pl. a BBC nagyságrendekkel objektívebb, elfogulatlanabb, mint a magyar királyi TV, vagy a borzalmas orosz TV és egyéb internetes fórumok. Ezek tudatosan hazudnak, ezzel szemben az un. nyugati sajtó olykor elfogult. Igen, és főleg: a nyugati sajtó jó irányban, az ukránok oldalán elfogult – néha, de nem mindig. De ezt nem központi ukázra teszi, mint nálunk az orosz propaganda aljas terjesztői. Persze most is sokan vannak az önkéntes tökfejek, mint anno a kádár-rendszerben is sokan voltak, jól emlékszem rájuk.
4. Nincs olyan – lényegében nincs olyan – hogy amerikai imperializmus. Vésd észbe, a vietnámi háborúban a kommunista Vietnám támadta meg a demokratikus (bármilyen is volt az) déli oldalt, a kommunista katona volt a hódító, az USA minden hazug bolsevik propaganda ellenére a jó oldalon állt. És az USA a szabadságot védelmezte mindig, amikor a diktatúrák ellen harcolt akár Irakban, akár Afganisztánban, ordas hazugság, hogy az olajért vagy más anyagi javakért mentek oda. Ezzel szemben orosz imperializmus van, volt, és lesz mindaddig, amíg az orosz birodalom fönnáll, és veszélyezteti a szabad Európát. Szegény Ulickaja vajon mikor térhet haza?

Aki az orosz imperializmus szekértolója, az olyan, mint aki a hitleráj szekértolója. Jól jegyezd meg kapitalizmus= szabadság, tertium non datur.